Eltelt egy hónap. Sokminden történt, úgyhogy ideje egy kis számvetést tenni.
Az egy hónap alatt kiderült, hogy tudunk jól zenélni, de úgy igazán, meg tudunk rosszul zenélni úgy, hogy azt azért még élvezze a kedves közönség. Egy hónap alatt kiderült, hogy gyorsan megy az idő, bár Karácsony környékén kicsit lassabb lesz, de onnan már csak 3 hét, aztán uzsgyi haza. Egy hónap alatt kiderült, hogy Dubaj nagyon sokarcú világ. Egy világváros, amit még nem lakott be a világ, és nincs is erre még teljesen felkészülve. Egy hónap alatt kiderült, hogy meg lehet unni a sztéket, az olasz kaját, meg az indiait is.
Egy hónap alatt beállt egy rendszer. Máté minden nap egy csomót gyúr, és két hónap múlva fegyverré gyúrt testtel érkezik majd haza. Balázs eljár néha egyedül kávézni, mint otthon, és jógázik, meg a zenélés szüneteiben fel-felszalad hol csetelni, hol enni egy kicsit. Én sokáig alszom, és sokat ülök a gép előtt, mint otthon, mert videót vágok, vagy írogatok, vagy az otthoniakkal beszélek. Néha felmegyek én is gyúrni, de ez általában kimerül a lépőgép negyed órás használatában, meg pár hossz úszásban, aztán napozok, ha van nap. Általában van.
Egy hónap alatt kiderült, hogy az indiaiaknak más rugóra jár az agyuk, hogy az arabok nagyon barátságos népek, a perzsákról nem is beszélve. Egy hónap alatt kiderült, hogy innen még van feljebb, hogy játszhatunk ennél még jobb helyen is, jobb fizetésért. Viszont az is kiderült, hogy ezt a helyet nagyon meg kell becsülnünk, mert itt szeretnek minket, tejben-vajban fürösztenek, és csak jó emberekkel vagyunk körülvéve. És ez nagyon fontos.
Egy hónap alatt kiderült, hogy lehet itt autóval közlekedni, bár elég balkáni a morál az utakon, meg friss jogsival kicsit meredek egy ekkora dögöt hajtani, de lehet alkalmaszkodni hozzá. Egy hónap alatt kiderült, hogy megszokjuk a póthangszereket. Egész megszerettem ezt a villanybőgőt, bár Balázs asszem nem így van a dobjával, de alapvetően meg vagyun elégedve annak ellenére is, hogy rettenetesen hiányoznak a saját hangszerek.
Egy hónap alatt kiderült, hogy távol az otthontól letisztultabban lehet gondolkodni az otthonról. Kiderült, hogy tud hiányozni az otthon, ha várnak haza. Kiderült, hogy van jövőnk, hogy van egy hely, ahol megbecsülnek minket.
Egy hónap alatt kiderült, hogy jól áll a körszakáll (na jó, nem teljesen kör, de majdnem). Kiderült, hogy Balázsnak így szakállal, ha kócos a haja, akkor csöves feje van, ha hátranyalja, akkor maffiózó, ha rendezett, akkor meg jazzdobos. Kiderült, hogy Máté tud laza lenni, és jó humora van, bár néha kölcsönösen fárasztjuk egymást, de alapvetően tök jól elvagyunk.
Egy hónap alatt kiderült, hogy az arab popzene botrányosan rossz, hogy az átgondolt diktatúra jól működik, ha okos a király, és ha vannak szabályok, hogy ennek ellenére nagyon Amerika akar lenni ez az egész, szóval félő, hogy ez nem marad így örökké. Kiderült, hogy szarnak a környezetre, ha nem szólsz a boltban, akkor szinte minden egyes megvásárolt dolgodat külön zacskóba teszik. Simán tele lehetne rakni mindent napelemekkel, itt még pénz is lenne rá, de nem, nagy olajerőművek zúgnak a város szélén. Mindenhol 18 fok van, még ha kinn 35, akkor is. Mindenkinek hatalmas autója van, automata váltóval, amik zabálnak sokat, de lagalább nincs szmog, mert a szél elviszi. Mondjuk azt nem tudom, hogy mi köti meg, mert nincs sok növényzet. Az is kiderült, hogy az indiaiak itt fogyóeszköznek számítanak. Egyszer korábban írtam, hogy mennyi itt a legkevesebb fizetés. Hát tévedtem, mert megkérdezte Balázs a takarítónkat. 60 ezer Forintot keres a szerencsétlen, mondjuk kajára, szállásra nincs gondja, de ez akkor is kevés.
Egy hónap alatt kiderült, hogy még két hónapot itt simán elvagyunk. És az is, hogy majd érdemes lesz ide visszajönni.
Üdv mindenkinek otthon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése