2010. február 28., vasárnap

24 - Zsemlerobot

Olyan igazán gusztustalan hétfő reggel van, amit azzal érdemeltem ki, hogy végre kialudhattam magam a Kafkában. Valamit valamiért. Már bocsánat a képért, de mintha felkenték volna takonnyal az utcát, olyan.

Fel szoktam kelni hét után valamivel. Ma épp negyed nyolckor, mert az egyetlen szállóvendégünk, aki amúgy a kórházban lévő férjéért aggódik, korán kel. Mondjuk tegnap is megszívatott, mert nyolckor jött le. Most is mindjárt nyolc.

Ébredés és feltápászkodás után el kell menni boltba zsemléért. Ez a reggeli lelke és bázisa. Innen indul a gasztronómia (kell zsemle a rántottához), és ide érkezik vissza az ízutazás végén (lekváros-vajaszsemle utóételnek). Vicces lehetek, ahogy csíkszemekkel slattyogok a zsemlészacskóval a kezemben. Ha valaki közel jön hozzám, véli hallani a szervómotorok surrogását, miközben megyek. Biorobot.

Egészséges ember reggel székel. Én egészséges ember vagyok, de ha lemegyek az alagsorba slóra, és közben jön le szegény vendég, akkor nem kap reggelit egyhamar, szóval inkább tartom magam. Vagyis tart a kötelesség.

2010. február 13., szombat

23 - Csík to Csík

Csütörtökön Kafkába be.
Kornél, a felszolgáló beszédes kedvében, szóval tart, így nem dolgozom annyit. (Irogatás, ezaz a laptopon)
Nem bánom, hogy nem dolgozom annyit.
A Csík zenekar öt tagja megérkezik. (másnap koncerteznek Lovasival)
Drága főnökünk fél kettőig dumál az étteremben, csak utána tudok lefeküdni.
Az alvás annyira nem megy jól.
Hajnalban kelés.
Öt virsli, sonkás rántotta.
Egész nap pörgés, jazzpróba, kutyfüle.
Péntek este Kafkába be.
Mondanom sem kell, hogy mosottszar állapotban.
Étteremben sok népek, majd 11 körül a Csík is megjelenik.
Éjjel egykor még nagy pörgés.
Éjjel kettőkor szintén.
Lassan kopnak a népek, közben Csík háza táján szerelmi dráma, majd alkoholba mártott okosságok durrogtatása szerelem és párkapcsolat témakörben.
A szerelmi dráma kulminál: zokogó nő népihegedű kísérettel.
Mindenki csont részeg.
Hajnali fél négy, Csíkék szobába fel.
Öröm az ürömben: srácok a Royalból húsos prószát hoznak jófejségből.
Megérkezik a Csík zenekar ifjabb különítménye.
Mindenki csont részeg.
Próbálnak viccesek lenni, de a fáradságtól helyet cserélt szemöldökeim láttán jobb belátásra térnek.
Még átmennek a nonstopba. Megvárom.
Hajnali négykor sikerül ágyba kerülnöm.
Hajnali fél hatkor csöngetnek, az ajtóban fiatal srác.
Csont részeg.
Újabb Csík tag.
Kulcsot kap, szobába felporoszkál.
Én ágyba vissza.
Álom lassan szemere száll, de ismét csengetnek.
Az ajtóban kevésbé fiatal srác.
Csont részeg.
Újabb Csík tag.
Az előbbi után küldöm.
Nincs több Csík.
Negyed kilencig alvás, vagyis fetrengés, némi alvással higítva.
Egész nap pörgés, Reni próba, dupla nyilasmisi, kutyafüle.
Ma este Kafkába be.
Koktélparti, élő bárzongorázással. Bár jobban örülnék most egy halott bárzongoristának.
Öröm az ürömben: zseniális tiramiszut kapok, amit jóízüen befalok.
Kornél megígérte, hogy éjfélkor kihajtja a népeket.
Kornél nagyon másnapos és álmos.
Kornél nagyon morcos.
Kornél ilyenkor határozott.
Minden bizodalmam Kornélban van.
Népek el, már csak a szállóvendégek, meg a zongorista.
Őket majd én hajtom el mindjárt.
Még megvárom, míg Kornél elmosogat. Van mit.
Szállóvendégek még elmennek a városba mulatni.
Majd felcsengetnek hajnalban, de addig legalább aludhatok.
Meg persze utána is.
Jóccakát.