Random világ van errefelé. Nem feltétlenül az történik, amit te szeretnél. Keveredik az itteniek lassúsága és ráérőssége a nemtörődömséggel és a nyelvbéli különbségekből eredő félreértésekkel. Például rendeltünk múltkor két kávét. Az egyik koffeinmentes, a másik nem, és kértünk hozzá tejszínt. Az már alapból megzavarta őket, hogy két különböző kávé, de az, hogy valaki itt tejszínnel issza a kávét, az csak valami ufó lehet. Szóval kaptunk két koffeinmentest tejjel. Volt olyan, hogy kértem egy kávét zenélés előtt. Nem hozták ki. Kértem az első szünetben, de akkor meg úgy értette a leányzó, hogy hármat kérek. Mondtam, hogy nem, csak egyet. Csak nem akart a kávé jönni, aztán jött szembe a lány, és a homlokára csap, hogy ja! A három kávé! Viccesek. A múltkori esetet mondjuk semmi sem űbereli, mikor ketten is más kaját kaptunk, mint amit kértünk, de ezt azt hiszem már megírtam.
Voltunk tegnap Balázzsal a régi városrészben. Nagyon jó volt végre 30 évesnél öregebb házakat látni! Nem jártuk be az egészet, de majd átkelünk a folyón (1 dirhamért átvisznek hajón), aztán ott is körülnézünk. Egy kis bazárt már végigjártunk, de a másik oldalon van az igazi nagy vásár. Úgyis akarok venni valami szalmakalapot, de amúgy is érdekel, meg valami vásárfiát is beszerzek majd.
Nagyon tömény élmény egy ilyen helyen mászkálni. Minden vagy nagyon színes, vagy nagyon egyszínű. Vagy nagyon büdös, vagy nagyon illatos. Vagy nagyon ronda, vagy nagyon szép. Láttam iráni templomot, teljes egészében kézzel festett csempékkel kirakva, de láttam olyan sikátort is, ahol minden szét volt verve, és terjengett a pöceszag. Egymástól 20 méterre. A bazárban minden árus rögtön rád akarja rakni az abroszt, hogy vedd meg, de mondjuk az indiaiak, akik javarészt az utcán élnek, rád sem hederítenek, maximum gyanakvóan méregetnek. De itt senki nem bánt senkit, mindenki hálás azért, hogy itt lehet, és nem akarja tönkretenni semmivel ezt a nagyon kétarcú kánaán szerűséget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése