Érdekes dolgok történnek itthon. Múltkor a Cooltour Café-ban kifele menet a bejárat mellett, de még belül Hofecker Danit elnyelte a föld. Sajnos (vagy hálistennek) én pont fenn dolgomat végeztem, úgyhogy már csak a méltatlankodó mindenkit láttam, meg a tátongó lyukat a sarokban, mikor az elnyeletés színhelyére érkeztem. Gyakorlatilag Dani a vízaknába esett bele, amit csak egy vékony kis falap takart, de legalább jól álcázva, ahogy egy kocsmában illik, ugye. Nem történt nagy baj, nem ütötte be magát nagyon, csak megijedt rendesen. A legviccesebb, ahogy a pincér csajszi kommentálta a dolgot. Szegény annyira zavarban volt, hogy csak annyit tudott kinyögni: "ebből az a tanulság, hogy nem kell részegen vízaknán lépkedni"... Ez biztosan valami ősi buddhista bölcselet. Dani szín józan volt amúgy. Peh.
A másik ma történt velem. Ültünk a Valtzer kiülős helyén Matyival, aki történetesen a vízaknába zuhant kolléga öccse (valami lehet ebben a családban...). Beszélgettünk mindenféléről, helyezkedtem jobbra balra, nem volt túl kényelmes a szék. Egy pillanatra éreztem, hogy mintha nem lenne minden okés ott alul, de nem hittem az érzéseimben. Kellett volna. Öt percre rá hatalmas reccsenéssel akkor rogyott össze alattam a szék, amikor a legtöbben voltak a Ferencesek utcáján. Röhögés, szörnyülködés, én meg nagyon anyáztam, persze csak belül, nem vagyok az a nyíltan káromkodós fajta. Megint a pultos csajszi tette fel a pontot: "ja, hát ezek ilyen egynyári székek." Úgy kellett kérnem bentről egy normálisat, neki eszébe se jutott. Rakta volna alám a következő rozogát. A kávé árát sem engedte el...
Amúgy ma felhívtam egy másik közvetítőt. Ajánlott dolgokat, nem kiabálok el semmit. Ha bármi konkrét van, úgyis megírom. Addig meg bepróbálkozom a multiknál, hogy ezt itt a nagy közép-európai valóságban illik. Majd mesélek erről is, ha lesz mit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése