Végre sikerült egy normálisat aludni! A vonaton nem volt olyan jó. Na, de ne szaladjunk ennyire előre! A vonaton nem volt wifi, jobb híján jegyzetelgettem. Tessék:
Meg is volt az első izgalom mielőtt még elindultunk volna.
Készítettünk ugye CD-t, amit majd árulunk az utcán. Nagyjából egy órával a budapesti
vonat indulása előtt beugrottunk az ösmerőshöz, aki a sokszorosítást vállalta
magára, hogy elhozhassuk a lemezeket. A lemezek készen is voltak, de nem volt
hozzájuk tok. Már múlt héten megrendelte, de még nem érkezett meg… Remek. Így
kaptam hurkában a lemezeket, hogy majd Berlinben keresünk hozzá tokot. A nagy
utazási izgalomban nem is volt időm mérgesnek lenni.
Már javában búcsúzkodtunk Pöttyel a vonatnál, amikor hív az
ösmerős, hogy mégis megjöttek a tokok. Le is hozta utánunk az állomásra. Nagy
megkönnyebbülés volt. Na, meg az idő is hamar elment az utazással, mert a
vonaton raktam a tokokba a lemezeket, meg a borítót.
Budapesten szűk két óra várakozás a Keletiben, egy madárszar
alkarra való fogadása és lemosása, majd felszállás a Berlini vonatra, öröm
érzése, mikor a bőgő simán felfér a kalaptartóra, de úgy, hogy még a gitár is
föléje.
Így:
Aztán 13 óra utazás, némi alvással. Végül nem hálófülkésben utaztunk, de a sima székeket is el lehet dönteni, lábat fel a szemben lévőre. Aránylag kényelmes volt, fogjuk rá. Azért kicsit összetörve értünk Berlinbe.
Vettünk hetijegyet, azzal akárhova akármivel mehetünk. Egy óra múlva már a szállásunk ajtaján kopogtattunk a Rigaer utcában. Ez egy nyugis környék nem messze a belvárostól. Viszont sok a foglalt ház, vannak errefelé mindenféle hippi kolóniák. A mi házunk is elég színes, de annyira nem vészjósló, mint némelyik.
Pl. ez:
Vannak lakótársak. Sok szót nem érdemelnek, na nem azért, mert olyanok. Fiatalok, buliznak, nem mozgunk együtt. De azért kedvesek. Tegnap, cserébe, hogy befogadtak minket főztünk nekik Marcussal (a zenész kollégával) egy jó vacsit. Nagyon hálásak voltak. Azért a kajáért lehettek is, nagyon jól sikerült!
De még délután elmentünk zenélni egyet. Meg is találtuk az első jól működő helyet. Persze ilyen fáradtan nem túloztuk el, de azért elég sokat gyalogoltunk. A közvetlen környékünket már jól ismerjük legalább, na meg kerestünk egy kis pénzt is.
Ez után volt a vacsi, majd következett a végre ágyban alvás. Hoztam füldugót, amire szükség is van, mivel az egész tömbben sok a fiatal, mindig van valami zaj. Aludtam, mint a tej!
Másnap jó randa, tipikusan német időjárás fogadott. Szürkeség, néha szitálás, majd megint eseménytelen szürke, majd egy kis eső, aztán kezdi elülről. Mindez átszőve hideg széllel. De azért mentünk, zenéltünk. Találtunk megint jó helyeket, pedig annyira nem is egyszerű! Mivel akusztikusak vagyunk, nem lehet körülöttünk semmi forgalom, vagy építkezés. Nos, ebből a kettőből Berlinben pedig mindenhol van. Azért megoldottuk. Végigzenéltük a délutánt, kerestünk is egész jól. Nagy bizodalmunk van a hétvégében, akkor elvileg még jobb lesz.
Ja, a lakásunk amúgy rendben van, van szép konyhája, meg fürdője. Jó tágas a nappali, tele művészeti remekekkel. Ez a kedvencem. A címe: Muschi ist Macht, azaz A punci hatalom
Az East Side Galery. Itt hagyták meg leghosszabban a falat. Baromi jó graffityk vannak!
Ezt pedig Balázsnak, mint mindig. Ott napozott egy kirakatban a Falckenstein utcában. Cícaaaaa!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése