avagy a mindenkori gálya
2010. október 31., vasárnap
2010. október 30., szombat
46 - Dubajkodás 18
Meglett a hűtőnkben a minap varázslatos módon megjelenő sörök eredete! Erik küldte, a hotel igazgatója. Jól esett, meg is köszöntük neki egy SMS-ben.
Ma day off van. Sokáig aludtunk, vagyis én a legtovább, kis ebéd, aztán irány Ghodrattal a part! Háromszor is megfordultunk, majd visszamentünk a part menti úton, nem találtuk a helyet, ahol a jó strand van, és közben Ghodrat Farshiddal telefonált, hogy útbaigazítást adjon. Aztán végül kiderült, hogy mindig korábban fordultunk vissza hivvén azt, hogy már túlmentünk. A naplementét pont elkaptuk, nagyon szép volt! Egészen giccses volt úgy lebegni a hullámzó tengerben, hogy közben megy le a vörös nap a háttérben. Jól esett. Megyünk még.
„Itthon” kipróbáltam a kádat, teleraktam vízzel, hogy akkor áztatom magam még egy kicsit, de kiderült, hogy nekem még ez is kicsi. Kilógott a térdem, de legalább itt nem fázik. Mondjuk ez legyen a legnagyobb gond, és azt hiszem ez is a legnagyobb gond...
Ja, a strandon ott volt Ghodrat finn barátnője, ismerőse, aki kérdezte, hogy miért nem megyünk Finnországba zenélni? Kontakt csere lett belőle, így van már egy finn kapcsolatunk is. Így megy ez errefelé.
Tegnap este megvolt az első konfliktusunk. Vicces volt. Beült a zene vége felé egy idősebb, enyhén kapatos arab egy hivatásosnak látszó, kissé kiélt fejű, de amúgy csinosnak mondható hölgyeménnyel. Egy biztos volt, hogy a nő nem a fazon felesége... Mi a szomszédos asztalnál ültünk zene után, Manodzzsal dumáltunk. A nő kb. piackutatást végzett, egyfolytában mifelénk tekintgetett, mikor a kuncsaftja nem láthatta. Persze ilyenkor az ember visszanéz, ha nézik, tehát mi is néztünk, aminek az lett a vége, hogy az arab felhortyant, hogy ne bámuljuk már a nőjét. Azóta ez szlogenné vált köztünk, bár leginkább én mondogatom, hogy „stop watching my woman!” Manoj higgasztotta le, aztán le is léptek.
Most esti pihi következik, bár Sokrates, az egyik pincér elhívott minket sörözni, de fáradság van, inkább megnézünk egy filmet. Máté elment Sokival azért. Ő még bírja. Sokrates teljes neve amúgy Sokrates Rodriguez és Indiából származik. Ez úgy jött össze, mint kiderült, hogy India egyik volt portugál gyarmatáról származik. A keresztnév meg simán divatból lett ez. Ennyi.
Majd írok még Manodzsról is, érdekes fazon ő is.
Ma day off van. Sokáig aludtunk, vagyis én a legtovább, kis ebéd, aztán irány Ghodrattal a part! Háromszor is megfordultunk, majd visszamentünk a part menti úton, nem találtuk a helyet, ahol a jó strand van, és közben Ghodrat Farshiddal telefonált, hogy útbaigazítást adjon. Aztán végül kiderült, hogy mindig korábban fordultunk vissza hivvén azt, hogy már túlmentünk. A naplementét pont elkaptuk, nagyon szép volt! Egészen giccses volt úgy lebegni a hullámzó tengerben, hogy közben megy le a vörös nap a háttérben. Jól esett. Megyünk még.
„Itthon” kipróbáltam a kádat, teleraktam vízzel, hogy akkor áztatom magam még egy kicsit, de kiderült, hogy nekem még ez is kicsi. Kilógott a térdem, de legalább itt nem fázik. Mondjuk ez legyen a legnagyobb gond, és azt hiszem ez is a legnagyobb gond...
Ja, a strandon ott volt Ghodrat finn barátnője, ismerőse, aki kérdezte, hogy miért nem megyünk Finnországba zenélni? Kontakt csere lett belőle, így van már egy finn kapcsolatunk is. Így megy ez errefelé.
Tegnap este megvolt az első konfliktusunk. Vicces volt. Beült a zene vége felé egy idősebb, enyhén kapatos arab egy hivatásosnak látszó, kissé kiélt fejű, de amúgy csinosnak mondható hölgyeménnyel. Egy biztos volt, hogy a nő nem a fazon felesége... Mi a szomszédos asztalnál ültünk zene után, Manodzzsal dumáltunk. A nő kb. piackutatást végzett, egyfolytában mifelénk tekintgetett, mikor a kuncsaftja nem láthatta. Persze ilyenkor az ember visszanéz, ha nézik, tehát mi is néztünk, aminek az lett a vége, hogy az arab felhortyant, hogy ne bámuljuk már a nőjét. Azóta ez szlogenné vált köztünk, bár leginkább én mondogatom, hogy „stop watching my woman!” Manoj higgasztotta le, aztán le is léptek.
Most esti pihi következik, bár Sokrates, az egyik pincér elhívott minket sörözni, de fáradság van, inkább megnézünk egy filmet. Máté elment Sokival azért. Ő még bírja. Sokrates teljes neve amúgy Sokrates Rodriguez és Indiából származik. Ez úgy jött össze, mint kiderült, hogy India egyik volt portugál gyarmatáról származik. A keresztnév meg simán divatból lett ez. Ennyi.
Majd írok még Manodzsról is, érdekes fazon ő is.
2010. október 29., péntek
2010. október 28., csütörtök
44 - Dubajkodás 16
Tegnap, mire lejöttem a bárba, Balázs már tudta a hírt, miszerint nem játszunk, mert meghalt valami közeli sejk, így tilos a zene. Szegény pincérek jó irígyek voltak ránk, hogy nekik gürizni kell, mi meg csak lébecolunk. Kaptunk egy nap szabit. Legalább tudtuk élvezni a hűtőben található söröket. Amúgy 40 napig ilyenkor gyásznak kéne lenni, de Dubaj ebből a szempontból liberális hely, meg ugye a bevétel erősíti a szabájt, szóval nem megyünk haza, maradunk. Mindenhol gyászének szól, a TV-ben, a bevásárló központokban, mindenfelé. Ma amúgy már zenélünk hálistennek.
Most megyünk nemsoká a tetőre napozni. Szombatra Ghodrat beígérte, hogy megnézzük magunknak a tengerpartot, és nem akarunk leégni. Kicsit elősütjük magunkat.
A szauna jó dolog még itt is. Persze, baromi meleg van, de a légkondi miatt nem árt néha rendberakni a vérkeringést. Szaunázás után nem fázunk a hidegben, úgyhogy rászoktunk. Már csak a konditermet kerülgetjük, mint a forró kását, de lassan majd oda is betévedünk. Amennyi kaját itt belénk tömnek, kell majd egy kis extra mozgás, különben kihízzuk a gatyáinkat.
Szépen bővül a repertoár. Most töltöttem le a Sunnyt, meg a Cheek To Cheek is készülget. Jó kis haknibanda leszünk nemsoká. Ide ez kell, nem a koncert jazz. Minden esetre élvezzük. Jó gyakorlat.
Most megyünk nemsoká a tetőre napozni. Szombatra Ghodrat beígérte, hogy megnézzük magunknak a tengerpartot, és nem akarunk leégni. Kicsit elősütjük magunkat.
A szauna jó dolog még itt is. Persze, baromi meleg van, de a légkondi miatt nem árt néha rendberakni a vérkeringést. Szaunázás után nem fázunk a hidegben, úgyhogy rászoktunk. Már csak a konditermet kerülgetjük, mint a forró kását, de lassan majd oda is betévedünk. Amennyi kaját itt belénk tömnek, kell majd egy kis extra mozgás, különben kihízzuk a gatyáinkat.
Szépen bővül a repertoár. Most töltöttem le a Sunnyt, meg a Cheek To Cheek is készülget. Jó kis haknibanda leszünk nemsoká. Ide ez kell, nem a koncert jazz. Minden esetre élvezzük. Jó gyakorlat.
2010. október 27., szerda
42 - Dubajkodás 14
Tegnap jó volt muzsikálni! Máté időben összekészítette a számlistát, kicsit még vitáztunk felette,de semmi komoly. Ő lenn maradt a kecóban, mi Balázzsal még egy kis szauna, meg csobb, meg a tetőről észrevettem, hogy pont velünk szemben van egy Sharaf DG bolt. Ez olyan, mint nálunk a Mediamarkt, meg a hasonlók. Még átugrottunk venni elemet a bőgőbe, mert már egyszer megtréfált a Black Orpheus közben, hogy lemerült. Volt nálam pótelem, de így kellett még egy, hogy megint legyen pót.
Van egy jó, vagy rossz felismerésünk, döntse el mindenki maga. És pedig az, hogy automata üzemmódban is tudunk jól zenélni. A harmadik, negyedik blokk környékén,ha mondjuk nem aludtuk ki magunkat rendesen, ami mondjuk Balázsnál általános, akkor is megy a kezünk, szól a zene, tetszik az embereknek, bár mi közben takarékon pöfögünk. Érdekes élmény.
Tegnap az utolsó blokkban minden szám után tapsolt nekünk egy nagy darab fazon. Mikor végeztünk oda is jött hozzánk. Ő Captain Mahmud. Tengerész, bár már irodában dolgozik, de 20 évig kinn volt a tengeren és bejárta a világot. Járt mindenfelé, és mindenhol ült sokat kocsmákban, mert nagyon szereti a sört és a jazzt. Hivatali ügyekből kifolyólag utazgat most is, szállítmányozással foglalkozik. Így került a mi kocsmánkba is. Látta,hogy jazz van odabenn. Amúgy egyiptomból származik, de most Qatarban dolgozik.
Úgy néz ki, hogy tényleg az van, amit Tibiék mondtak. Itt elég az, ha jól csinálod a dolgod, és hamar eljutsz oda, ahol a helyed van. Mahmud kapitány gyakorlatilag felajánlotta, hogy ha van kedvünk hozzá, akkor ő nagyon szívesen beajánl minket Qatarba szállodákba. Intézné a vízumot, mindent. Cseréltünk kontaktot is. Azt mondja Mahmud, hogy Qatar kb. olyan hely, mint Dubaj 15 éve, csak sokkal gyorsabban fejlődik. Meglátjuk.
Egy dologról még eddig nem írtam. Mégpedig arról, hogy megjelent Farshid. Ő Ghodrat nagy barátja és itt a közelben melózik. Rengeteget hallottam róla, de élőben még lenyűgözöbb személyiség. Ahogy leült közénk az asztalhoz (pont a bárban voltunk), rögtön szervezni kezdte, hogy akkor mikor megyünk a partra, mit fogunk inni stb, stb... Hihetetlen fazon!
Jó emberekkel vagyunk körülvéve, és ez nagyon megnyugtató érzés.
És a tegnap esti főatrakció pedig az volt, hogy valakik aljas módon telerakták sörökkel a hűtőinket. Végén még kiderül, hogy megszerettek minket itten! :)
Van egy jó, vagy rossz felismerésünk, döntse el mindenki maga. És pedig az, hogy automata üzemmódban is tudunk jól zenélni. A harmadik, negyedik blokk környékén,ha mondjuk nem aludtuk ki magunkat rendesen, ami mondjuk Balázsnál általános, akkor is megy a kezünk, szól a zene, tetszik az embereknek, bár mi közben takarékon pöfögünk. Érdekes élmény.
Tegnap az utolsó blokkban minden szám után tapsolt nekünk egy nagy darab fazon. Mikor végeztünk oda is jött hozzánk. Ő Captain Mahmud. Tengerész, bár már irodában dolgozik, de 20 évig kinn volt a tengeren és bejárta a világot. Járt mindenfelé, és mindenhol ült sokat kocsmákban, mert nagyon szereti a sört és a jazzt. Hivatali ügyekből kifolyólag utazgat most is, szállítmányozással foglalkozik. Így került a mi kocsmánkba is. Látta,hogy jazz van odabenn. Amúgy egyiptomból származik, de most Qatarban dolgozik.
Úgy néz ki, hogy tényleg az van, amit Tibiék mondtak. Itt elég az, ha jól csinálod a dolgod, és hamar eljutsz oda, ahol a helyed van. Mahmud kapitány gyakorlatilag felajánlotta, hogy ha van kedvünk hozzá, akkor ő nagyon szívesen beajánl minket Qatarba szállodákba. Intézné a vízumot, mindent. Cseréltünk kontaktot is. Azt mondja Mahmud, hogy Qatar kb. olyan hely, mint Dubaj 15 éve, csak sokkal gyorsabban fejlődik. Meglátjuk.
Egy dologról még eddig nem írtam. Mégpedig arról, hogy megjelent Farshid. Ő Ghodrat nagy barátja és itt a közelben melózik. Rengeteget hallottam róla, de élőben még lenyűgözöbb személyiség. Ahogy leült közénk az asztalhoz (pont a bárban voltunk), rögtön szervezni kezdte, hogy akkor mikor megyünk a partra, mit fogunk inni stb, stb... Hihetetlen fazon!
Jó emberekkel vagyunk körülvéve, és ez nagyon megnyugtató érzés.
És a tegnap esti főatrakció pedig az volt, hogy valakik aljas módon telerakták sörökkel a hűtőinket. Végén még kiderül, hogy megszerettek minket itten! :)
2010. október 26., kedd
41 - Dubajkodás 13
Érkezett már panasz arra, hogy akinek értesítés jön az új bejegyzéseimről, az nem mindig látja az emailben a videót, amit beágyazok. Az ilyen esetekben kéretik megtekinteni a forrást, amit amúgy is érdemes nézni, mert olyan szép! :)
És akkor ezen felbuzdulva imhol a legújabb video:
szólj hozzá: Merto és Mall
És akkor ezen felbuzdulva imhol a legújabb video:
szólj hozzá: Merto és Mall
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)