2015. április 26., vasárnap

195 - Viszlát Egérfül!

Kedves Olvasóim!

Időszerűtlensége miatt ebbe a blogba nem írok többet. Helyette ezt tessék követni:

http://bogomachine.blogspot.hu/

Ugyanaz lesz, csak más címen. Ennyi.

Köszönöm a figyelmet!

A Peti

2015. április 12., vasárnap

194 - Nem unatkozom

Tegnap Palkonyán zenéltünk a Trio Afiummal. Prémium borba áztatott jazz a naplementében, prémium sonkaszeletekbe csomagolva. Na, meg volt zseniális grillezett juhsajt szilvalekvárral. Szóval jól éreztük magunkat.
Balázs (a dobos - a szerk.) anyukája kérdőre vont, hogy miért nem írok a blogba? El is felejtettem a nagy mindent csinálásban, hogy nekem ilyenem is van...
Főpróbahét van Kaposváron, most ott kéne lennem, de a rendező elengedte a délelőtti próbáról a zenészeket. Kihasználom, írok.

Legutóbb ott hagytam abba, hogy felmondtam. Mintha fél éve történt volna, annyi mindent csináltam azóta, pedig még csak egy hónapja vagyok szabadúszó. Belecsöppentem egy kísérleti oktatásos buliba. Popzenét tanítottunk gyerkőcöknek. Tanmenet lesz belőle, amit majd használhatnak az ének-zene tanárok. Nagyon izgi volt! Két sulit kaptam, általános iskolákat. Popszámot írtunk a gyerekekkel, majd a végén előadtuk. Sok sikerélményem fűződik ehhez, remélem, hogy lesz folytatása!

Most, mint már említettem, Kaposváron van munka. Jövő héten lesz egy musical bemutatója. Pár napig haza sem jövök onnan a reggeltől estig tartó próbák miatt.

Ahogy vége van a bemutató körüli hajtásnak, azonnal kezdődik egy másik darab próbája itt Pécsett a Harmadikban Tamás Éviékkel. Zenés mesedarab kicsiknek. Nagy kihívás lesz nekem, mert kaptam prózai szerepet is. Közben készítjük az új albumot, erős anyag lesz. Írtam rá én is egy számot, természetesen Pécsről.

Jut eszembe! A lényeget nem is mondtam! BEKÖLTÖZTÜNK! Nagy élmény újra pécsinek lenni! A lakás szép lett, bár még hiányoznak dolgok belőle, de az alapvető funkcióját teljeskörűen ellátja. Aludni, enni, tisztálkodni, vendéget fogadni lehet benne. Kb. két hete lakunk itt, de már öt itt alvó vendégünk volt. Így jött ki a lépés.

A zenekarok is mennek szépen. Csőke Reni hazanéz néha, a Trio Afiummal is megyünk jobbra-balra. Marcus is lenézett a minap, adtunk egy koncertet, na meg utcazenéltünk is kicsit a Széchenyi téren.

Nos, sok a szöveg. A lényeg, hogy jól megy a sorom mindenféle főállás nélkül, köszönöm szépen!

Képek következnek.

A lakás fellelt állapotára jellemző kétes minőségű színvilág utolsó hírnöke a kukában landolás előtti pillanatban

Még egy IKEA túra beiktatásra került. Öcsi (az autóm - a szerk.) ez idő alatt ráncfelvarráson volt

Öcsi régi ráncaitól részben megfosztva. Nem csak itt volt reménytelenül elrohadva, egy hónapig készült az új ruha...

Ilyenek estek le róla. Ez csak a küszöb...

Helyre kis sufni, ennél már sokkal több minden van benne

Ősi vágyam, hogy legyen egyszer egy ilyen fotelem. Most lett, itt ennek örülök.

Pötty meg az új kanapénak örül

Nulladik reggel a lakásban. A lényeg már itt van!



Művészkedés délután

Lakáskultúra - puritánék nappalija. Ott az ablak körül lesz majd egy könyvespolc

Egy használható fürdőszoba

Erre külön büszke vagyok. Bal szélen a Marcusszal keresett utcazene-pénz, mellette a karórám. Az idő pénz...

A háló. Ruhatárolás ideiglenes megoldásokkal. A zámbódzsimi posztert még nem raktam fel

Panoráma a konyhából. Majd a tetőről is fotózok













2015. február 9., hétfő

193 - Felmondási idő

Csak hogy ne legyen unalmas az életem, felmondtam a jelenlegi munkahelyemen. Persze nem csak unaloműzés végett tettem így. Aki közelebbről ismer, az tudja az okokat. Aki nem, az találgasson. :)

Visszavár a zenészlét, bár most már "céges" formában, komolyan, megfontoltan, amúgy felnőttesen. Lett egy kurzusom a Zenélő Egyetemben és Kaposváron is lesz egy ősbemutató, amiben zenélni fogok. A magántanítást is újra elkezdem. Lassan lesz is hol fogadni a tanítványokat. Hurrá!

(Már csak egy kis felmondási idő maradt...)

Nehezített pálya, hogy elkapott az influenza. Két nap lázasan. Valahogy úgy érzem magam (és nem csak e miatt), mint egy nagyon várt, makk egészséges csecsemő, aki nagyon hosszú vajúdás során születik meg. Már amikor azt érezném, hogy kicsit tágul már a szülőcsatorna, akkor egy kicsit még rászűkít. Ott van a külvilág, látom, de még át kell préselődni egy medencecsonton. Menni fog, rugalmas a kis koponyám, de közben azért irigylem a császárosokat.

Nem folytatom a hülye (de persze zseniális és találó...) hasonlatot. Csak az influenza beszél belőlem... Képek jönnek helyette:

A konyhának alakulása. Jófajta legózás ez az IKEA bútor!

A büszke szaki korán örül, hisz' hol van még a faliszekrény?

Ezt a képet bevallom, hogy nem értem. A találó címötleteket várjuk a szerkesztőségbe!

De széééép!

És ilyen lesz az ajtója! A pocak mindent visz!

Ezt még körbe kell csempézni. Tettem is volna, ha nem kap el ez a dögrovás...

A főzőlap és mosogató helyei kivágva.
 Meg aztán találtam képeket még a két ünnep közöttről! Aktuális, mert akkor is szép hó volt! El is mentünk kirándulni!
Egerág

Ez is, csak a másik oldalon
Expedíció
Az utolsó fennmaradt kép a kutatóról...
Aztán jött a Doki a Deloreannel...

Ez már Szilveszter délutánja. Persze nem bírtunk magunkkal, ki kellett ugrani a lakásba is. Ennek itt jobbra van a tetején.

Aztán irány az Éger-völgy!

És annak a környéke

Szép volt a naplemente

Meg jó hideg volt...

Úgyhogy beromboltunk Teca mamához és hasonhintázósra kajáltuk magunkat...

Itt a vége, fuss el véle!








2014. december 30., kedd

192 - 2014 összes

Izgalmas most írni, mert a jó öreg laptopomon megadta magát a monitor zsanérja (eltörött), így bármikor hátrabicsaklódhat. Ölben tartva kicsit veszélyes. Bontóban találtam alkatrészt, várom nagyon!
Le a kalappal előtte, mert idén nagyon sokat használtam. Mint ahogy az elmúlt 5 év alatt is, amit tisztességgel tűrt, tűr, tűrni fog. Még egy ideig nem tervezem lecserélni.

Képek következnek.

A kisvakond történetei közül az volt a kedvencem, amikor csúnya nagy gépek letarolták az erdőt, hogy bérházakat építsenek a helyére. Az nagyon megmaradt, amikor egy panellakás szobájában felfújható növények között ugrálnak, mint egy légvárban. Mai napig nem tudom eldönteni, hogy az a mese a természet lerombolását helyteleníti, vagy a szocialista ember természet felett állását hirdeti-e. 
Minden esetre ezt azért lefotóztam egy gyermekes ismerősnél. 150 cm felett már valóban lehet nagybőgőzni. 
Neki még elég a két húr, biztos a helyes vonótechnikát gyakorolja

Bőgőztem én is idén. Év elején jó sokat, aztán egyre kevesebbet. Hazaköltöztem, lett főállásom. Aztán lett megint sok bőgőznivalóm is. A kettő együtt sok. 

Nemrég volt egy kis koncertem Budapesten az egyik zenekarral. Beszélgettünk dobos kollégával, aki szintén nem budapesti. Benne is dolgozik az a félelem, ami bennem dolgozott tavaly, mégpedig hogy ha nem vagyok Budapesten, kimaradok valamiből. De aztán rájöttem, hogy legfeljebb Budapestből maradok ki, és ez nem feltétlenül baj. Aztán meg oda lehet menni néha, mint ahogy most is nemrég.

Készülget a lakás, most épp a burkoló randalírozik benne. A slozi hátfalát magam tervezem megépíteni, az ehhez szükséges anyagokat vettük meg bratyómmal nemrég. Komoly logisztika volt beimádkozni a kocsiba két tábla impregnált gipszkartont. Terveim szerint pont befért volna, de elnéztem, így vágni kellett belőlük. Sebaj, a sló még ennél is keskenyebb.

Sokmindent látott már ez az autó. És még fog is...
A saját lakásunkba költözés egy nagy dolog, amiért sokat dolgoztunk mindketten, és szerencsére sok támogatást is kaptunk Pötty szüleitől. Egyre közelebbinek tűnik a beköltözés, minden lerakott csempével egyre lakásabbnak néz ki a lakás. Várjuk nagyon!

Újabb darabban zenélek a Csikyben. Bál a Savoyban. Azt a zongorát néha leengedik, néha felhúzzák. Szerencsére nem a zenekari árok felett lóg...

Nem túl biztató
Összeszámoltam, hogy csak december 23 koncerten zenéltem. Persze ebben benne vannak az idénymunkák, mint mikulásos és karácsonyi gyerekműsorok. De akkor is biztató. 

Kezdem azt érezni, hogy ha nem vagyok Pécsett, akkor kimaradok valamiből.

Ezzel a lelkesítő hangulattal zárom az óesztendőt, és nyitom a következőt. Történések szele fújdogál, csinálás illatja terjeng, a derekam meg fájdogál, de kaptam Karácsonyra gyógymasszőrhöz beutalót.

Boldogat mindenkinek! 

2014. december 24., szerda

191 - Karácsonyi összes

Régen írtam. Volt okom nem írni, leginkább a rá nem érés folytán. Így most tételesen felsorolom az elmúlt idők történéseit.

Meló:

A főállásom megvan, nyögöm terheit, húzom hasznait. A teher-haszon index állását nem firtatom. Jó suli szervezésből, alkalmazkodásból, hirtelen jött, egyáltalán nem várt helyzetekben való helytállásból, érdekérvényesítésből.

Mellette sokat zenéltem az elmúlt időkben, Karácsony előtt beindul a gyerekbiznisz. Van egy kis színházazás Kaposváron, egy-két jazz koncert, extra haknik. 

Rengeteg a meló, fáradok is rendesen (jól jön ez a Karácsony). De egy dolog kiderült. Ha szükség van rá, akkor lehet többet keresni. Csak csinálni kell. Persze ez most nagyon extrém, de már látom, hogy merre lehet optimalizálni.

Újra felszínre került a kis oktatóprogram tervünk is. Beadtunk egy EU-s pályázatot, meg persze úgy készülünk, hogy a nélkül is működjön. Izgalmas és szép feladat. Már most látható, hogy komoly kihívások elé nézünk, de az is biztos, hogy kellő mennyiségű és jól fókuszált "csinálással" minden megoldható.

Hajrá Mi!

Lakás:

A karácsonyi költözés ábrándja nem tartott soká, már december elején láttuk, hogy nem lesz kész. Most már február elejét mondunk mindenkinek, de azt is óvatosan. Elkészül, amikor elkészül. Szép lesz, szeretni fogjuk. Annyi biztos, hogy mire jön a jó idő, addigra már lehet majd fröccsözni a tetőn.

Persze most is beleestem abba a hibába, hogy majd én megcsinálom a mindent. Aztán amikor alig tudtam felállni a padlócsempézésből a derékfájástól, akkor jöttem rá, hogy igazából most éppen több pénzem van, mint időm és jó állapotú hátam. Így inkább hívtam egy szakembert. A glettelést is szaki csinálta. De az ikeás konyha összerakását nem adom senkinek! Annál jobban szeretek legózni, meg motivál, hogy sk. építem Pöttynek a konyhát.

Azért egy minimál karácsonyfát felállítottam a nagy dzsuva közepén, még égősort is tettem rá. 22-én volt egy kis időnk, felugrottunk Pöttyel. Nagyon meghatódott. Pont nála volt az egyik ajándékom, így átadta. Megcsináltatta az ajtóra kirakandó névtáblát. Ettől meg én hatódtam meg. Aztán ott álltunk a beépítetlen zuhanytálca és két kupac csempe, meg festékesvödrök között, egy poros asztalkán két csomag csempe közé beékelt befőttesüvegben álló, feldíszített fenyőág előtt, egymást átkarolva. És ez, akkor több volt, mint elég a boldogsághoz.

Boldog Karácsonyt Mindenkinek!


2014. november 19., szerda

190 - Újabb dia-show

Az új konyhánk egy busz gyomrában Budaörsön. Ezt itt mind Pöttyel ketten hordtuk fel a tizedikre. Kedvencem a munkalap. Nem fért be a liftbe, így gyalogoltunk. Büszke vagyok magunkra. A helyére majd később kerül.

A Megyei Kórház ezer éves ablaka viszont nagyon is a helyén van.

Ugyanitt egy ajtó üvegének hűlt helye.

Mi is ugyanitt. Ez sem helyénvaló...

Új lakásunkban ez van festve a falra. Mintha Pötty lenne, pedig nem ő az. Még az is lehet, hogy marad.

A fürdő padlóján korcsolyázni lehetne, olyan vízszintes! Nagyon ügyes vagyok! Tusoló még nincs a helyén, épp a nappaliban pihen a túlméretes munkalap mellett.

Életkép a folyosóról. 

Fünfkirchen ist techno!


2014. november 2., vasárnap

189 - Az elmúlt idő

Rég írtam, sokminden történt, de nem rizsázok. Képeket adok közre, aztán ha valami eszembe jut, hozzáírom.

Zsolnay gyár
Még ide jártam dolgozni, most már a Kodályban van az irodánk. Egyik reggel én értem be elsőnek, de kulcsom még nem volt.
Lélekemelő időjárás fesztiválszervezéshez!

Esküvő a Székesegyházban
A ruhaakasztó kampók meg meredező fallosznak néznek ki, de azt nem fotóztam le. Aki akarja, nézze meg!

"Telefonfülke" Kánban
A Golestannal itt forgattunk videóklippet. A nap végén még "beugrottunk" Gyűrűfűre, még sosem jártunk arra. Ki volt írva, hogy csak 7 km. Na igen, de milyen 7 km?! Csodálom, hogy kibírta a kocsim...

Tábla No.1
Nem fűznék hozzá semmit

Tábla No.2
Ehhez sem...

Kisipari műremek a Csiky Gergely Színház művészvizeldéjében

Mert hogy újra  a Légy jót játszom, csak most Kaposváron. Remek kollégák, borzasztó rendezés. Volt annyi túlórám, hogy a főnök elengedjen...

Csókoltatom a zeneszerzőt!

Megvan a lakásunk! Hurrá! Az átvétel tervezett napján ünnepeltünk. 

De az előző tulaj nem tudott időben kipakolni, így csak másnap vettük birtokba. Az isler finom volt!

Recycling by nature
Voltunk az erdőben. Körbementünk a Rotary-sétányon. Mindenkinek kötelező program!

A kihelyezett táblákon egyes szám első személyben mesél magáról az erdő. Nagyon szórakoztató és érdekes! Erről a tölgyről kint van az a tábla, amit még életében tettek ki róla. Amikor elpusztult, kapott egy újat. Időutazás a javából!
Kilátás a Kis-Tubesről
Az erdei manók szórakoztattak minket

A lakásunk a 10. emeleten van. Van kulcsunk a tetőhöz, gyönyörű onnan a naplemente!


Bontás
Most már egy üres betonfülke van a fürdő helyén. Nemsoká megint fürdő lesz, de sokkal szebb!

Persze profikkal dolgoztatunk...

Mindenki tudja a dolgát!

Főleg, ha az ellátmány is minőségi! (Zsíroskenyér)
Csodaszép naplemente Egerág felé. Még ott lakunk, a lakás legkorábban Karácsonyra készül el.
Nagyon furcsa felhők a Balaton felett, Keszthelyről fotózva. Előző nap tudtam meg, hogy oda kell mennem egy koncertet felügyelni. Aznap tudtam meg, hogy egyedül.

Rendszeresen van "babakoncertünk" a Harmadik Színházban Tamás Évivel. Legutóbb eljött Nagy Bandó András a kislányával, akinek azonnal a kedvence lettem. Meg is gyurmázott azonmód. Mondta, hogy ez én vagyok, de fül nélkül. Nagyon megtisztelő!

Egy kis itthoni nyugi. Pötty dolgozik, én épp pihenek. Várjuk már a költözést, hogy ne csak ez az egy szobánk legyen!