Izgalmas most írni, mert a jó öreg laptopomon megadta magát a monitor zsanérja (eltörött), így bármikor hátrabicsaklódhat. Ölben tartva kicsit veszélyes. Bontóban találtam alkatrészt, várom nagyon!
Le a kalappal előtte, mert idén nagyon sokat használtam. Mint ahogy az elmúlt 5 év alatt is, amit tisztességgel tűrt, tűr, tűrni fog. Még egy ideig nem tervezem lecserélni.
Képek következnek.
A kisvakond történetei közül az volt a kedvencem, amikor csúnya nagy gépek letarolták az erdőt, hogy bérházakat építsenek a helyére. Az nagyon megmaradt, amikor egy panellakás szobájában felfújható növények között ugrálnak, mint egy légvárban. Mai napig nem tudom eldönteni, hogy az a mese a természet lerombolását helyteleníti, vagy a szocialista ember természet felett állását hirdeti-e.
Minden esetre ezt azért lefotóztam egy gyermekes ismerősnél. 150 cm felett már valóban lehet nagybőgőzni.
 |
| Neki még elég a két húr, biztos a helyes vonótechnikát gyakorolja |
Bőgőztem én is idén. Év elején jó sokat, aztán egyre kevesebbet. Hazaköltöztem, lett főállásom. Aztán lett megint sok bőgőznivalóm is. A kettő együtt sok.
Nemrég volt egy kis koncertem Budapesten az egyik zenekarral. Beszélgettünk dobos kollégával, aki szintén nem budapesti. Benne is dolgozik az a félelem, ami bennem dolgozott tavaly, mégpedig hogy ha nem vagyok Budapesten, kimaradok valamiből. De aztán rájöttem, hogy legfeljebb Budapestből maradok ki, és ez nem feltétlenül baj. Aztán meg oda lehet menni néha, mint ahogy most is nemrég.
Készülget a lakás, most épp a burkoló randalírozik benne. A slozi hátfalát magam tervezem megépíteni, az ehhez szükséges anyagokat vettük meg bratyómmal nemrég. Komoly logisztika volt beimádkozni a kocsiba két tábla impregnált gipszkartont. Terveim szerint pont befért volna, de elnéztem, így vágni kellett belőlük. Sebaj, a sló még ennél is keskenyebb.
 |
| Sokmindent látott már ez az autó. És még fog is... |
A saját lakásunkba költözés egy nagy dolog, amiért sokat dolgoztunk mindketten, és szerencsére sok támogatást is kaptunk Pötty szüleitől. Egyre közelebbinek tűnik a beköltözés, minden lerakott csempével egyre lakásabbnak néz ki a lakás. Várjuk nagyon!
Újabb darabban zenélek a Csikyben. Bál a Savoyban. Azt a zongorát néha leengedik, néha felhúzzák. Szerencsére nem a zenekari árok felett lóg...
 |
| Nem túl biztató |
Összeszámoltam, hogy csak december 23 koncerten zenéltem. Persze ebben benne vannak az idénymunkák, mint mikulásos és karácsonyi gyerekműsorok. De akkor is biztató.
Kezdem azt érezni, hogy ha nem vagyok Pécsett, akkor kimaradok valamiből.
Ezzel a lelkesítő hangulattal zárom az óesztendőt, és nyitom a következőt. Történések szele fújdogál, csinálás illatja terjeng, a derekam meg fájdogál, de kaptam Karácsonyra gyógymasszőrhöz beutalót.
Boldogat mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése