Jött egy lehetőség, két hónapos idénymunka. Iskolákba járós, játékbemutatós, gyerekmegőrjítős. Nyomni kell a "sót", hogy menjenek a boltba megvenni a játékot. Most már azt mondhatom, hogy aránylag könnyű munka. A show is megy, meg a boltokba is mennek a gyerekek. Mindenki elégedett.
De nem mindig gondoltam így. Az első héten teljesen kikészült a gyomrom, csak gyógyszerrel tudtam aludni. Egyszerűen nem tudtam elviselni, hogy más parancsol. Na, meg a munka is több lett, mint amit bevállaltam. A fizetség nem rossz, így inkább belerugdostam magam. Most már könnyen megy, csak a jövő hét lesz kemény, de utána laza lesz végig.
És mindenek felett jó iskola. Leginkább szervezésben tanulok sokat, de abban is, hogy hogyan kezeljem lazán a kényszeresen pénzéhes feljebbvalókat. Azt is megtanulom, hogy hogyan kell rendet tenni 60 megőrült, minden áron nyerni akaró lakótelepi gyerek között. És azt is, hogy hogyan osszam be azt a pénzt, ami van. Mert most lesz egy kicsivel több. Időből viszont sokkal kevesebb, így azt is nagyon be kell osztanom. Közeleg a vizsgaidőszak, gyakorolni kell sokat. És persze sokat vezetek, így abból is nő a rutin.
Ez is olyan, mint a muzsikusság. Kell hozzá egy nagy adag önérzet. Mármint ahhoz, hogy ne vegyenek hülyére. Hál'istennek rendeződtek a viszonyok. Számomra is kiderült, hogy mi ez a munka, mivel jár, tudom, hogy mire számíthatok. És a főnöknek is kiderült, hogy bár nem én vagyok a legjobb embere, viszont mégis azon kevesek közé tartozom, akik mégis tudják csinálni.. És annyira nehéz embert találni erre a melóra, hogy inkább megegyeztünk. Engedi, hogy járhassak iskolába, nem kell lemondanom a koncertjeimet sem. Van helyettem más, aki bizonyos feladatokat elvégez, ha kell, ha nem tudok ott lenni. Ez szerencsés. Cserébe viszont adom a pofámat, meg a helyismeretemet, valamint a pótolhatatlanságomat, ami a show "csinálását" illeti.
Kényszerpálya ez, de inkább úgy élem meg, hogy végre valami mást csinálok. Nem nehéz, mert még fizetnek is érte. A változatosság meg - főleg ebben a formában - gyönyörködtet, ugye. Aztán meg nemsoká vége is. Majd meglátjuk, hogy mi jön utána.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése